Az építészet történetét évszámokhoz és stílusirányzatokhoz kötjük; hajlamosak vagyunk a minket megelőző korokat, történeti városaink és épületeink létrejöttét egymás utáni építéstörténeti események sorozataként értelmezni. Házaink jelenvalósága azonban nem egy lineáris eseménysorozat eredménye, sokkal inkább az elmúlt korok összeolvadása egy szemlélőben.
ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNKKulturális fegyvertény a műemléki építészet és a képzőművészeti restauráció szorosan összehangolt együttműködésében.
Történeti emlékeink megóvásának alappillére az épület korokon átívelő használhatósága: az új funkciók és az eredeti térstruktúrák összhangja.
A törékeny szépség és az eredetiség megőrzésének szándékával
Újraalkotni azt a teljességet, amely egykor a fejedelmi család által megtestesített magaskultúrát képviselte a távoli kis falu csendjében.
A gondos előkészítés, az épület értékeinek és használatának megismerése jó alap egy kastély felújításához. Ezáltal mértéktartó és hiteles rekonstrukció jöhet létre, egy újabb funkcióval gazdagítva az épület történetét.
Egy régi épület felújításakor a ház történetének és használatának rétegzettsége fontos érték.
A rekonstrukció kihívása a kortárs hozzátétel óvatos egyensúlyának megtalálása – a beavatkozás legyen visszafogott és jól elhelyezett, apró, jelszerű változtatás.
A FERTŐDI ESTERHÁZY-KASTÉLY NYUGATI SZÁRNYÁNAK REKONSTRUKCIÓJAA kastélynak hosszú élete során összetett szellemi és tárgyi rétegei alakultak ki, ehhez kapcsolódni, hozzátenni valamit a leginspirálóbb, legfelemelőbb műemléki munka.
Törekedni a legteljesebb értékmegőrzésre, az új igényekkel összehangolva.
A rekonstrukció egy időutazás, amely a múlt és a jelen összhangjában emeli ki a kastély építészeti szépségét.
Az újraépítés megjelenésében, felületeinek és anyagainak nemességében a késő historizmus igényességéről tesz tanúbizonyságot.
Az újraépítés hozzájárul a királyi palotától nyugatra, a bontások által létrejött diffúz teresedés felszámolásához.
A rekonstrukció folyamatában az építész munkája az önálló, kreatív személyiségének teljes feloldódásával jár, az eredeti alkotók szolgálatában.
Felülírni a második világháború pusztításait és az átépítéseket.
A Nemzeti Hauszmann Program egyik fő célkitűzése, hogy a Budavári Palota épületegyüttese ismét a fénykorában megismert arcát mutassa.
Ötvözni a klasszikus műemlékvédelem megkérdőjelezhetetlen eredményeit a 21. századi építészeti és tájépítészeti elemekkel.
Megtisztulás, újragondolás és egységességre törekvés – a fennmaradt értékeinek megőrzése mellett.
Megmutatni a daliás időket.
A felújított műemlék meg kell feleljen a jelenkor funkcionális igényeinek, csupán így lehet megtölteni élettel.
Egyensúly csak akkor van, ha a használhatóság, a funkció és a környezetbe való illeszkedés kiegészítik és nem elnyomják egymást.
REhabilitálni – REkonstruálni – REvitalizálni
Műemléki helyreállításnál rendszerint az építész a néma műemlék ügyvédje, szemben az egész világgal.
Nem mementóként, hanem hasznára és javára a jelen és a jövő magyarságának.
Hasonulás és megkülönböztetés egyedi mérlegelése az eredeti koncepció tükrében.
Az Operaház felújítása egy olyan monumentális vállalkozás volt, amely nem csupán az épület fizikai állapotának megújítását célozta, hanem mélyebb kulturális és társadalmi jelentőséggel is bírt.
A rommaradvány agóniájához való asszisztálás helyett az életbe való visszahívását választottuk.
Egy műemléki színház belsőépítészete összege mindannak, amit a tértervezésről e szakma megjeleníthet, szenvedélyesen lavírozva a részletek és a nagytotál látványok között.
„Minden vázlat valóságra vágyik.” (Tomas Tranströmer)