ZDA-Zoboki Építésziroda
Zoboki Gábor
Borzák Richárd
Turi Zoltán
Antmann Somogyi András
Árvainé Szabó Valéria
Bánsági Dávid
Besey Judit
Csöndes-Albert Fatime
Fekete Attila
Fekete Ferenc
Galgóczki Bonifác
Iványi Réka
Jaczó Anna
Kacsoh Gábor
Kakas László
Kormányos Anna
Lencsés Albert
Molnár Máté
Molnár Zoé
Orlovits Balázs
Palásti Ildikó
Poller Mónika
Reppert Béla
Révai Virág
Rutkai Pál
Seidl Krisztián
Silvester Csaba
Szontág Júlia Dominika
Sztankó Gerda
Timár András
Zimay Balázs, ZED Studio
Bimbó Gábor
Földváry Gábor
Rabb Péter
Kamarás Ferenc
Federico Cruz-Barney
Huszty Csaba
Borsiné Arató Éva
Józsa Gusztáv
Szlabey Balázs
Fekete Ferenc
Demeter Nóra
Simon Edina
Simon Mónika
Haraszti Lívia
Bella Gábor
Hevesi Annabella
Czifrák László
Fellegi Eszter
Révész Eszter
Eck Katalin
Deák Zoltán
Darnay János
Sándor Dávid
Kapitor György
Haász Ferenc
Hlinka Zsolt
Az építészzseni, Ybl Miklós tervei alapján 1884-ben elkészült budapesti dalszínház egyedülálló tanúépület. Keletkezésének idejéből, az operajátszás 19. századi fénykorából alig maradt fenn a világon eredeti állapotában operaház. A korszak magyar ipar- és képzőművészetének legnagyobbjai és legjobb építőmesterei dolgoztak a házon. A legenda szerint megnyitásakor Ferenc József császár értetlenkedve konstatálta, hogy a budapesti Operaház szebb lett, mint a bécsi. A legfontosabb célkitűzés a neoreneszánsz stílusú palota korhű, eredeti állapotába történő helyreállítása volt. Az elmúlt 140 évben több átépítés történt, megbontva az épület akusztikai és építészeti egységét. Kihívást jelentett, hogy az eredeti képző- és iparművészeti környezetben milyen módon teremthetők meg a 21. századi operajátszás feltételei. A történelmi épület új lendületet kapott a revitalizáció által. Az Operaház most újra régi pompájában tündöklik, „feltámadt a 138 éves palota” és „19. századibb a 19. századnál”. Bátran mondhatjuk, hogy ha valaki ma eredeti 19. századi zenés-drámai színházat szeretne látni, Budapestre kell jönnie.
2022
Budapest, VI.
állami
FIABCI Hungary 2023