MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

Az Operaház felújítása egy olyan monumentális vállalkozás volt, amely nem csupán az épület fizikai állapotának megújítását célozta, hanem mélyebb kulturális és társadalmi jelentőséggel is bírt.

Generáltervező

ZDA-Zoboki Építésziroda

Építész vezető tervező

Zoboki Gábor

Projektvezető építészek

Borzák Richárd
Turi Zoltán
Antmann Somogyi András

Építész

Árvainé Szabó Valéria
Bánsági Dávid
Besey Judit
Csöndes-Albert Fatime
Fekete Attila
Fekete Ferenc
Galgóczki Bonifác
Iványi Réka
Jaczó Anna
Kacsoh Gábor
Kakas László
Kormányos Anna
Lencsés Albert
Molnár Máté
Molnár Zoé
Orlovits Balázs
Palásti Ildikó
Poller Mónika
Reppert Béla
Révai Virág
Rutkai Pál
Seidl Krisztián
Silvester Csaba
Szontág Júlia Dominika
Sztankó Gerda
Timár András
Zimay Balázs, ZED Studio

Tartószerkezet-tervező

Bimbó Gábor
Földváry Gábor
Rabb Péter
Kamarás Ferenc

Akusztika

Federico Cruz-Barney
Huszty Csaba
Borsiné Arató Éva
Józsa Gusztáv

Belsőépítész

Szlabey Balázs
Fekete Ferenc
Demeter Nóra
Simon Edina
Simon Mónika
Haraszti Lívia

Iparművész (bútortervezés)

Bella Gábor
Hevesi Annabella

Iparművész (épületkerámia)

Czifrák László

Iparművész (textilek)

Fellegi Eszter
Révész Eszter
Eck Katalin

Homlokzat rekonstrukció

Deák Zoltán
Darnay János
Sándor Dávid
Kapitor György

Világítástervezés

Haász Ferenc

Fotó

Hlinka Zsolt

Az építészzseni, Ybl Miklós tervei alapján 1884-ben elkészült budapesti dalszínház egyedülálló tanúépület. Keletkezésének idejéből, az operajátszás 19. századi fénykorából alig maradt fenn a világon eredeti állapotában operaház. A korszak magyar ipar- és képzőművészetének legnagyobbjai és legjobb építőmesterei dolgoztak a házon. A legenda szerint megnyitásakor Ferenc József császár értetlenkedve konstatálta, hogy a budapesti Operaház szebb lett, mint a bécsi. A legfontosabb célkitűzés a neoreneszánsz stílusú palota korhű, eredeti állapotába történő helyreállítása volt. Az elmúlt 140 évben több átépítés történt, megbontva az épület akusztikai és építészeti egységét. Kihívást jelentett, hogy az eredeti képző- és iparművészeti környezetben milyen módon teremthetők meg a 21. századi operajátszás feltételei. A történelmi épület új lendületet kapott a revitalizáció által. Az Operaház most újra régi pompájában tündöklik, „feltámadt a 138 éves palota” és „19. századibb a 19. századnál”. Bátran mondhatjuk, hogy ha valaki ma eredeti 19. századi zenés-drámai színházat szeretne látni, Budapestre kell jönnie.

Építés

2022

Helyszín

Budapest, VI.

Megrendelő

állami

Díj

FIABCI Hungary 2023

English