CSALÁDI HÁZ, BUDAKESZI

Az építészeti viselkedés a hozott és tapasztalt minták kivetülése, az alkotás a gondolat megszilárdulása.

A tervezés más, mint helyiségek lehatárolása a közös térből. Az építészeti viselkedés a hozott és tapasztalt minták kivetülése, az alkotás pedig az alkotó határozatlan gondolatmenetének megszilárdulása egy megszentelt pillanatban. Az épület később idomul, néha provokál, önálló életbe kezd. „A telek igazi nadrágszíj, szélessége alig haladja meg a 11 métert, hossza 200 méter körüli, rutin megoldásokkal itt nem lehet operálni. Az épület udvariasan hátra húzódik, hogy ne vegye el a fényt a korábban épült szomszédtól, de ez egyben logikus döntés is, így belakhatóvá válik a telek teljes hossza, részekre osztódnak, vagyis lerövidülnek a távolságok. Az alaprajzi rendszer szinte képletszerű, a bejárati előtér egyszerre összekötő és elválasztó elem a hálószobák kétszintes szárnya és a tágas lakókonyha / nappali között. Minden családtagnak saját tere van. A fegyelmezett rendet oldja a változatos szín- és anyaghasználat, „értelem és érzelem” példaszerű egyensúlyban van a belső terekben is.” (Nagy Iván)