SZENT ANNA ÓVODA-BÖLCSŐDE

A rárakódott elhagyottságtól megszabadítva, a történeti szövetbe ágyazott egykori árvaház egy befelé forduló, saját világot létrehozó szándékkal épült tovább, hogy tereibe újra gyerekzsivaj költözzön.

Az 1772-ben a Voss házaspár által alapított, 1950-ig működő árvaházból kialakított gyermekközpont szervesen kapcsolódik a római katolikus egyházi oktatási struktúrájához. Az évszázadok alatt létrejött épületegyüttes hátsó, rossz állapotú szárnyainak helyére kerültek az új bölcsőde csoportszobái és játszóudvara. A meglévő részek a felújítást követően óvodaként keltek életre, sokrétű kiszolgálófunkciókkal. A városi szövet kötöttségeinek feloldására az építészeti koncepció lényege a befelé fordulás volt, a bővítés során a két udvar köré szervezett alaphelyzet maradt a kiindulópont. A sűrű, nőtt városi szövet egyedi, vidám „gyermekoázisában” a körbefutó tető, a kint és a bent határvonalának átfedése vizuálisan megnöveli a tereket, egybefogja a gyerekek világát. A fenntartóval közösen sikerült megtalálni a meglévő terekhez illő új funkciókat, az eredeti részletek megtartásával.